Hogyan érinti a férfiakat a csalódás?

A férfiak személyisége is igen változó, de azért egy tőről fakad. Csalódni senki sem szeret, a férfiak sem, ebben talán egyformák vagyunk. Egy csalódás után mindig nehéz talpra állni. Kinél hosszabb, kinél rövidebb ideig tart a kilábalás. Az érzékenyebbeknél hónapokig, de akár évekig is rányomhatja a bélyegét a nőkhöz való viszonyához egy fájó szakítás.

    A csalódásnak is vannak különböző árnyalatai. Nem mindegy, hogy mi miatt csalódunk a párunkban. Több oka is lehet, mint pl. a megcsalás, sosem volt szerelem, hazugság, érdekházasság (csak a pénz miatt ment hozzá a nő a férfihoz, aztán váláskor viszi a vagyon felét), csak gyereket akart magának, csak kellett valaki, hogy kiszabaduljon végre a szülői házból, stb.

    Árnyalatoktól függően pedig más és más időről beszélhetünk, ha a talpra állást említjük. Vannak olyan férfiak, akik már fel sem veszik az ilyesmit, mert őket minden nő átverte. „Miért is lett volna más ez a kapcsolat?”- kérdezik magukban. „Minden nőben csalódnom kellett egész életem folyamán. Egyik sem szeretett igazán, csak kihasználtak.” Az a baj, hogy mivel ez a férfitípus már így is áll a nőkhöz, ezeket vonzza be magához, és lehet, hogy ilyen rövid távú kapcsolatokkal fogja leélni az életét. Természetesen ennek nem kell feltétlenül így lennie, egyszer mindenki megtalálja a másik felét, akivel végül, annyi csalódás és keserűség után boldog lehet.

    Akik begubóznak, és egy kis szünetet akarnak tartani, míg újabb párkapcsolatba bonyolódnának, utána elég nehezen fognak tudni újra bízni, és ismerkedni a másik nemmel. Ki kell mozdulni, bármennyire is fáj. El kell menni a haverokkal sörözni, egy kicsit bele az éjszakába. A felejtés miatt is jót tesz a társaság.

    A másik véglet pedig az, ha a csalódás után a pasi beleveti magát a lányok gyűrűjébe, és minden nap másikkal tér nyugovóra. Újra húsz évesnek érzi magát, és újra kihasználja a lányokat, hogy megvigasztalja magát. Ebből a helyzetből is nehéz lesz utána felállni, és beleszeretni egy tisztességes nőbe, mert mindenkitől csak egy kalandot remél, semmi többet, így viszont elszalaszthatja azt, akivel hosszabb távon is jól megérthetnék egymást.

    A csalódás - sajnos - életünk része. Mindenki életében bekövetkezik párszor. Túl kell élni, és tovább kell lépni! Pozitívan kell gondolni a jövőre! Az élet szép, csak tudni kell, hogy melyik oldalról nézzük!

Budapest, 2013. február 26.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ölelő karodban

Sodró víz

Leszámolás a Velencei-tónál (novella)