Kettecskén

Lobog a tűz, olthatatlan a vágy,

Bújjunk össze, hívogat az ágy,

Ma nem kell, hogy hazamenj,

Maradj velem, ölelj meg!

 

Bizsergek itt legbelül,

Ez egy új érzés, mi most felmerül.

Bennem élsz, s én benned élek,

Különös a vágy, mitől félek.

 

Két dal, ami összecseng,

Két hang, ami beleremeg,

Két szem, ami mosolyog,

Két száj, ami egybeforr.

 

Minden, mit akartam,

Benned megtaláltam,

Most már nem veszíthetlek el,

Nem, nem, nem, soha sem.

 

Boldoggá válnak a hétköznapok,

Irigyek lesznek a kisasszonyok,

Akarat és erő, ami magával ragad,

Ketten leromboltuk a falakat.

 

Két kéz, ami összesimul,

Két arc, ami belepirul,

Két láb, ami együtt mozog,

Két szív, ami együtt dobog.

 

Suttogd a fülembe,

Amire gondolok,

Suttogd, hogy kedvelsz,

Szeretsz nagyon!

 

Te vagy az egyetlen,

Te vagy a kincs nekem,

Te vagy a mindenem,

Kit sosem engedek.

 

Csodálom az ajkad,

Simogatom a hajad,

Szemed tüzében elégek,

Nagyon szeretlek Téged!

 

Budapest, 2011. május 28.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Az írásról... (Vallomás írói pályámról)

Kép
     Ma belegondoltam, hogy tulajdonképpen, amióta tudok írni, azóta nem telt el úgy egy nap sem, hogy ne fogtam volna valamilyen íróeszközt a kezembe.      Mai világunkban a billentyűzet a laptopon vagy a mobilunkon jelenti a pennát, és nem is nevezhető művészetnek, de alkotunk, kifejezünk, megnyilvánulunk általa.      Nyolc éves koromban több négyzetrácsos füzetet írtam tele mindenféle matematikai gyakorlattal. 6-8 füzet is kikerült a kezeim közül, melyekben óvatosan rajzoltam bele az arab vagy éppen a római számokat. Jutka néni, az osztályfőnököm, akkor azt mondta, hogy néha az írásfüzetet is elővehetném, nem csak a négyzetrácsosat. Valahol legbelül megfogadhattam a tanácsát, mert a középiskolában az irodalomfüzetemből kellett párat beszerezni, mert egyfolytában teleírtam az írók, költők önéletrajzaival. Még ha csak másoltam is, de arra ügyeltem, hogy szép külalakkal tegyem mindezt, és szerettem cserélgetni a tollakat a kezemben, mel...
További információk

Szeretjük a rámenős pasikat?

Szeretik a nők, ha egy pasi rámenős, ha tudja, mit akar, és azt minél hamarabb meg is akarja kapni? A nők szeretik, ha egy pasi határozott, és tudja, hogy mit akar, és azt nem is rejti véka alá, hisz sajnos a nők sem gondolatolvasók. Tálalástól függően sok esetben be is jöhet elsőre a nyomulás, imponáló lehet, hogy tetszünk annak a pasinak, akiről nem is gondoltuk volna. Azok a rohamok viszont biztosan üres fülekre találnak, melyek egy unszimpatikus férfitól jönnek. A legtöbben első benyomás alapján ítélkezünk és alkotunk véleményt, így ha valaki nem tetszik nekünk, akkor nem is érdekel minket a személyisége. A rámenősség célja, hogy megszerezze a férfi a kiszemelt nőt, ezért mindent bevet, amit csak fel tud halmozni csábító eszköztárából. Emiatt nem haragudhatunk rájuk. Ha viszont ez nála mindennapos rutin, akkor van okunk a kételkedésre és az aggódásra. Nehéz lesz róla utána elhinni, hogy hűséges típus. Bedőlnek a lányok a csábításnak? Ha valaki teljesen természetes módon csi...
További információk

Elekelek

  Ha azt hiszed, hogy viccelek, reggel, mikor felébredek, neked egy dalt énekelek, mint a gólya, kelepelek.   Kérdéseidre megfelelek. Ne vedd zokon, ha feleselek, de humorodtól térdepelek, különben sosem szemetelek.   Gyorsan peregnek a percek, és délben ételt rendelek. Ha megjöttek az eledelek, a kis konyhában ebédelek.   Várnak rám a levelek, de én inkább perelek, idegesek a merész ügyfelek, mert hivatalosan süketelek.   Egész nap csak pecsételek, ha megunom én, felkelek, a hűtő ajtajánál mérlegelek egyet, aztán hideg vizet vedelek.   Este egy jó pasit ölelek, aki egyike a Vendelek hosszú sorának, kinek tenyeréből legelek.   Ajánlatára igennel felelek, az oltárnál pedig majd esdekelek, számos egyéb dologban remekelek, de ma itt, csak most, csak neked verselek.     Budapest, 2021. január 10.
További információk